Kád, szerelem, hajszál

1

Húnyt szemű vízcseppek hullanak hajunkról

forró párát lehelve arcunkba,

gyertyák kékes szoknyája rumbázik

amorf csobbanás-dallamra.

2

Egységet formálunk s az egység formál minket.

Erő-szimbiózis.

3

Tisztelet kezét jobb oldalról mi

bal oldalról szerelmünk ébressze reggelente,

így

kabátunkon minden árva hajszál

örökké párra talál.

Anya, köszönöm az élet-koktélt!

Anya,
Te anyaggá szültél,
s
ha mosolyod ölelt csecsednél,
mikor cseccse mecsboxommal
öledben ültem,
eszembe se juthatott varjak tollának
zord zajában züllő tél,
csak színes madarakkal
édes koktélt mixelő
nyájas nyár,
mely alján
bár
szigorú tekintetek is vártak,
tudom csak azért,
hogy az élet kacskaringós szívószálában
ne fullasszanak meg
csalókán ringató vágyak.

Illat, tea, tánc

1
Szívemen,
akár a ríderen,
nincs radír,
pillangóként illanó
illatod híján
tombol,
akár egy nyúl orr.

2
Ziháló lelkemnek vagy
Te
a nyári jázmin tea
jégtől éledő
hűs lehelete.

3
Szemem fénnyel szteppel,
s minden baját lenyel
joviális bájodtól,
ha alakodat megfestő
napsugarak kérik fel
objektív tér tánctermében.